Fürjszokások

 Mint ahogy az előző cikkünkben, ebben is a fürjekről lesz szó. Mivel már egy ideje együtt élünk újdonsült barátainkkal, úgy gondoltuk, hogy érdemes lenne róluk egy részletesebb írást is közzétenni. Tehát lássuk a fürjet!

 Elsőként viselkedésükről ejtenék pár szót.
Már az első együtt töltött napunkkor feltűnt, hogy mennyivel félénkebbek a fürjek a tyúkoknál. Persze ez érthető is, hiszen ők még a tyúkoknál is kisebbek, mi pedig hozzájuk viszonyítva igazi óriások vagyunk. Eleinte még úgy gondoltuk, hogy egy idő után ők is meg fogják szokni közelségünket, s nem fognak úgy reszketni tőlünk. Ez azonban nem így történt. Hiába szerettük volna kicsit megsimogatni őket, jelezni nekik, hogy nincs mitől tartaniuk, amikor feléjük szerettünk volna nyúlni, mindig elhúzódtak, elkezdtek futkorászni. Persze így mi sem erőltettük ezt, hagytuk őket továbbra is a maguk kis nyugalmában élni. És igen. Ők tényleg igazán nagy nyugalomban élnek (nem mintha a tyúkok nem tennének így, de ők még erre is rátesznek egy lapáttal). Naphosszat hemperegnek a puha homokban, mostanában pedig, ahogy kezd hűvösebb lenni az idő, behúzódnak kis házikójukba (ami most jobb híján egy kutyaszállító doboz), s ott üldögélnek békésen. Nem szeretik, ha gyorsan közelítünk feléjük, vagy hirtelen mozdulatokat teszünk, ilyenkor ijedt csipogással jelzik szorongásukat. A kakas hangját is alig hallani, amikor pedig mégis rikkant egyet-kettőt, az is teljesen belevegyül a természet nyüzsgő-hangoskodó, mégis megnyugtató-csöndes harmóniájába.

Pislantás

 Második ízben az alvási szokásaikról szeretnék egy kicsit regélni.
Az első nap, amikor hozzánk kerültek a kis csipogók, alkonyatkor még betereltük őket otthonukba, hogy - mint ahogy a tyúkok - egy zárt helyen töltsék az éjszakát. Azt gondoltuk, hogy csak azért nem mentek be maguktól, mert még nem ismerik ki magukat annyira az új környezetükben. Azonban a következő napokban-hetekben kiderült, hogy tévedtünk. Történt ugyanis, hogy már több hete laktak nálunk fürjeink, de az esténkénti önszántukból való lefekvésre még azóta sem szoktak rá. Így hát gondoltunk egyet, s - mivel úgyis minden irányból védve vannak a csirkeháló által - hagytuk őket, hogy hadd kapirgáljanak továbbra is kedvük szerint. Így történt ez másnap is, azt azt követő nap is, és így tovább. S azt vettük észre, hogy ők sokkal szívesebben töltik a szabad ég alatt az éjszakát, mint a tyúkok. Bennük valahogy még jobban megvan az a vadmadár ösztön, hogy éjjel is figyelniük kell a környezet rezdüléseire, s hogy csak akkor érzik biztonságban magukat, ha tudnak az őket körülvevő dolgokról, nincsenek - ha úgy nézzük, mesterségesen - elszeparálva. Egyszerűen lekuporodnak a földre, lehajtják a fejüket, s így pihennek reggelig. Az előzőekben taglalt szokásukat bizonyítja az is, hogy amikor jóval sötétedés után a kertben jártunk, s kíváncsiságból rápillantottunk a fürjekre, rögtön felriadtak, a kakas pedig cserregő hang kíséretében szaladgálni kezdett. Események híján pedig nyugodtan aludnak reggelig, amikor viszont már jóval hamarabb felkelnek, mint testesebb szárnyasaink. S így megy ez minden nap, minden éjjel, amíg világ a világ és fürj a fürj.

Melegedés a fűvel bélelt kuckóban

 A következő - s egyben utolsó - téma a tojás lészen.
Együtt töltött időnk során egy újabb érdekességre is fény derült. Ez pedig nevezetesen az volt, hogy a fürjek tojásrakási szokásai is nagyban eltérnek a tyúkokétól. Míg régebb óta nálunk lévő madaraink feltétlenül bemennek szénával vagy szalmával bélelt, kellemes, puha tojóládájukba, addig legújabb társaink csak gondolnak egyet, belefészkelik magukat a számukra kiszórt homokos földbe, s mondhatni az út közepén hagyják aprócska tojásaikat. Ez is azt támasztja alá, hogy a fürjek még nem tértek át teljesen a háziasított életmódra, s hogy az állatoknak igenis van igényük természetes életkörülményeik megtartására. Ennek kapcsán érdekes lesz megfigyelni, hogy télvíz idején is a természet rendje szerint fognak-e viselkedni, ám az már biztos, hogy a szeptemberi vedlési időszak kezdetével, s a hidegebb idő beköszöntével már láthatóan kevesebb tojással gazdagítanak minket.

Kitekintés

 Egy szó mint száz, ezek után is készülünk érdekes megfigyelésekkel teli bejegyzésekkel, tehát olvassatok minket továbbra is. Végezetül pedig meg szeretnénk kérni titeket egy rövid kérdőív kitöltésére, amiben a tyúktartásról és a fürjtartásról kérdezünk benneteket. Íme: